Ismét Pieta írt nekünk a szörpfőző edényről és a használatáról, fogadjátok szeretettel:

(Az "arónia" a fekete berkenye.)

-------------------------------------

Múltkor a gözszörpfözöröl is írtam pár szót. Be kell vallanom, hogy pont a szörpfözéssel nem foglalkoztam évek óta, de amikor a kedves szomszédunktól kölcsönkértem az övét, hogy képeket készítsek róla, teljesen beleszerettem! Kár, hogy a szomszéd asszony, aki elöször azt mondta, hogy az idén nem fog almaszörpöt fözni, meggondolta magát, és már másnap jött visszakérni a fözöjét...

A szörpfözö háromrészes edény, lehet acélból, alumíniumból (nem ajánlott), vagy akár zománcozott is. Alul forr a víz, felül lyukas részben van a gyümölcs, és középen van az az edény, amelybe fentröl csöpög le a lé. A középsö részböl csöven keresztül engedjük ki a szörpöt a végén.

​Melyik gyümölcsöt gözölhetünk? Tulajdonképpen bármit! Ideális a ribizli, egres, eper, áfonya, málna, meggy, szilva, arónia, rebarbara, alma, körte... És mindenféle finom keverékeket lehet kitalálni. Minél érettebb a gyümölcs, annál finomabb a szörp!

Nem nagyon szoktak pontos recepteket adni, mert a fözö méretétöl függ, hogy mennyi fér bele, meg persze attól is, hogy épp mi van, és mennyire érett, édes stb. stb. Az arányok mégis kb. ilyenek, a gyümölcstöl és ízléstöl függöen:

• 1 kg gyümölcs -> kb. 1 liter szörp (almánál csak 0,5 liter
• 40 - 60 dkg cukor per 1 kg gyümölcs

Ha hagyomámyos "nagymamás" szörpöt kíván az ember, akkor dupla annyi cukor kell bele (a magyar nagymamák biztos még többet használnak).

Fontos az is, hogy a gyümölcsöt ne tisztítjuk agyon, pl. ribizlit ne szedjük le a szárától, eper és málna töves legyen, almát simán negyedekbe vágjuk stb. Így "levegösebb" a gyümölcstömeg, jobban megy bele a göz, és tisztább is a szörp, nem is beszélve arról, hogy sok idöt takarítunk. Persze, ha az ember valamire (kásába, kenyérbe...) akar használni a kigözölt maradékot, akkor pucolva érdemes.

Maga a procedúra igen egyszerü. Amikor az alsó edényben forr a víz, a fentibe rakunk elöször egy réteg gyümölcsöt, utána rá a cukornak a felét, aztán jön megint gyümölcs, utána a maradék cukor, és aztán a többi gyümölcs. A csö zárva legyen! Fözzük egy óráig. Több gyümölcsöt is rakhatunk be, amikor összement egy kicsit. Ha még ízesebb szörpöt akarunk, akkor a fözés közben kb. fél liter szörpöt engedjünk ki, és öntjük rá a gyümölcsre -- negyed óra, amig visszafolyik a középsö edénybe és több ízt, színt visz magával. Ha nem sietünk, akkor egy óras fözés után kapcsoljuk ki a gázt, és hagyjuk még egy óráig állni, hogy minél több lé jöjjön ki a gyümölcsböl. Az extra óra nem kötelezö, de különösen almánál van látható különbség. -- Videón jól látható a folyamat (meggy és eper/rebarbara angolul finn Mehu-Liisa fözövel; ribizli németül Schulte-Ufer fözövel).

Amikor kész a szörp, a csöböl engedjük az üvegbe. Biztos nem kell külön mondani, hogy az edény is, a szörp is forró, és ilyenkor a kölyköket el kell küldeni a konyhából, mert túlságosan izgatja a csö és a szörp kifolyása... Gondosan sterilizált legyen az üveg és kupak, egészen pereméig töltjük az üveget ahogy bármi száraz dunsztnál, aztán lehül és megy a kamrába. Lehet mélyfagyasztani is -- magam erre kényszerültem, mert épp nem volt megfelelö üveg a háztartásban.

​Íme, itt az aróniából és almából készült szörpöm. Ezek szerint túl kemény volt az alma, alig kaptam belöle 2 litert... Az arónia gyönyörü mély színt ad és hihetetlenül vitamin- és flavonoiddús (vajon mennyi marad belöle 2 órás gözölés után?), de magában elég keserü, az alma mégis elég jól neutralizálja. Ezt az adagot teljesen cukormentesen föztem, szódavízzel higítva igen finom "fröccs".