ha létezett nőies és ultraromantikus lekvár, az a málnás licsi volt, de úgy látszik az univerzum mindig is az egyensúlyra törekedett, mert most egy igazán maszkulin lekvárt sikerült készítenem. Ha lett volna itthon pipa meg pipadohány, az is a fotón kötött volna ki a lekvár mellett...

kellemesen kesernyés, pont eléggé csípős, kicsit még füstösnek is mondanám, pedig nem. Kanálszám lehetne enni...

Narancs. Tél van, itt a szezonja. Vegyük az olcsót, a kicsike narancsokat, azok általában mézédesek és vékony a héjuk. Aztán vegyünk egy pár szép húsos csilipaprikát és egy üveg tequilát.

1 kg narancs

~1,6 l víz

~0,8 kg cukor

1 citrom leve

2 chilipaprika

1 nagy csipet só

3 szem bors

2 szem szegfű

2,5 dl tequila

Első nap: A narancsokat alaposan megmossuk, majd a tetejét és az alját levágjuk, felállítjuk és nyolcba vágjuk (ha nagy a narancs, még több részbe). Ezután a kapott gerezdekről a középső fehér részt lenyisszantjuk, és a közepére merőlegesen kicsi szeletekre vágjuk.

A kapott kis helyes narancsháromszögeket meg térfogat szerint mérjük, és amennyi bögre (cup) narancsot kaptunk, annyi bögre vizet teszünk hozzá. Beletesszük a citrom kifacsart levét is és a csipet sót.

A chilipaprikákat felkarikázzuk vékonyan és azt is a narancsok mellé dobjuk. Kóstoljuk meg menetközben a levet hogy mennyire csíp: elég erősen kell hogy csípjen. Ha nem, akkor tegyünk még bele. A végére a cukortól meg a sok forralástól sokat szelídül.

Ha magos a narancs, akkor az jó is meg rossz: rossz vágni, de a magot gyűjtve értékes pektinforrást kapunk. Nekem nem volt mag, viszont a citrom tele volt. Bele is tettem kis vászonzacskóba és ment a narancs mellé. Ekkor tettem bele még a fűszereket is a lábasba.

Felforraljuk, majd fedő nélkül gyöngyöztetjük 10 percet, hagyjuk szobahőmérsékleten kihűlni, majd lefedve hűtőbe tesszük.

Második nap: felforraljuk, majd fedő nélkül gyöngyöztetjük 10 percig, hagyjuk szobahőmérsékleten kihűlni, beletesszük a tequilát majd lefedve hűtőbe tesszük.

Harmadik nap: beletesszük végre a cukrot is az edénybe, és lassú tűzön kevergetjük amíg el nem olvad, majd feltekerjük és nagy lángon rotyogtatjuk hosszan, amíg a kívánt sűrűséget el nem érjük. Kb 30-60 perc. (nekem a három kiló narancshoz kellett majdnem két óra). Úgy tudjuk ellenőrizni hogy hideg tányérra cseppentünk egy kicsit, és ha hűlés után már ráncosodik vagy az ujjunkkal belenyúlva már nem folyik össze, akkor jó.

Kivesszük a vászonzacskót és sterilizált üvegekbe töltjük a lekvárt, mehet a dunsztba.

...aztán meg a maradékot másnap (a fotózáskor) már lehet is nyalogatni kanálszám...

recept alapötlete

Az egész a licsinél kezdődött... Tesóm felhívott hogy lehet kapni, vegyen-e? Rögtön rávágtam hogy igen, bár akkor még nem voltam benne biztos hogy mit szeretnék, de kis idő múlva már az Ispahan körül keringtek a gondolataim: még régebben olvastam Pierre Hermé fantasztikus, kissé már-már giccses kreációjáról a licsi-málna-rózsa íz triumvirátusról, ami köré már egy egész kollekciót létrehozott, Ispahan néven.

Aztán mintegy jel szerűen egy héttel hamarabb megérkezett a három befőzős könyvem, amiből az egyik Christine Ferber könyve, ő pedig Pierre Hermé lekvárbeszállítója, ezért biztos voltam benne hogy benne lesz az Ispahan lekvár receptje is. Így is történt. Nos ezt módosítottam, többek között mivel télen nem kapok (illetve de, de csak horror összegért) friss málnát, és ebből született ez az igazán romantikus, édes és szenvedélyes lekvár.

Lehet hogy várni kellett volna vele Valentin napig?

A recept:

2kg licsi (ez pucolva 1,1kg lesz)

0,9kg fagyasztott málna

1kg cukor

2 citrom leve

8cl rózsavíz

1 zacskó 3:1 dzsemfix

A licsiket megpucoljuk, méghozzá úgy, hogy egy éles, recés késsel hosszában körbe bemetszük akár a magjáig is, majd lefejtjük a héját, aztán a fehét húst a magjáról. Érdemes tál felett végezni, mert leves gyümölcs.

Vásárláskor figyeljünk oda hogy minél sötétebb színű licsiket válogassunk, mert nem utóérő, és a zöld példányok kesernyésebbek.

A pucolt licsihez tesszük a málnát, a citromlevet és a cukrot, majd lassú tűzön felforraljuk, amikor forr, elzárjuk, és lefedve 24 órát pihen a hűtőben.

Másnap belekeverjük a dzsemfixet, és közepes lángon felforraljuk. 5 percig forr, majd beleöntjük a rózsavizet, és újra forraljuk, kb 1 percet, elzárjuk és sterilizált üvegekbe töltjük, majd dunsztoljuk.

Az egy zacskó dzsemfix éppen hogy csak tartást ad a lekvárnak, nem lesz tőle szilárd dzsem, de nem is folyós. Kell bele, mert mind a licsi mind a málna alacsony pektintartalmú.

a karácsonyra ajándékba kapott könyveim most érkeztek meg az Amazonról. Éljen a csomagos postás és az utókarácsonyozás! Mondjuk nem igazán értem miért volt ekkora krumplis zsákban a doboz, de egye fene, legalább biztosan nem ázott meg.

Annyi már biztos hogy még a héten bele is kezdek egy varázslatos lekvárba. Az ötlet már itt volt, hozzá most megjött a könyv is: izgi!

avagy leánykori nevén: gyömbérszörp. Már készítettem, de újra itt volt az ideje és különben is nagy nyomás nehezedett rám, férj is követelte már egy ideje, illetve szilveszterkor kissé nagyvonalúan megígértem a barátoknak is. A recept alapját egy Sweet Paul magazinban találtam: közepesen macerás, nem túl időigényes de viszonylag drága. De megéri mert egy jó tömény (nagyon jól hígítható!), aromás-fűszeres gyömbér szörp a végeredmény, amiből egy kis szénsavas vízzel és sok friss citromlével igazi Ginger Ale-t kapunk.

A recept egy kisebb mennyiséghez:

120g gyömbér pucolva és szeletelve

218g világos barnacukor*

200g sima kristálycukor

0,5l víz

2 teáskanál egész kardamom

1 teáskanál egész szegfűbors

1 teáskanál egész feketebors

Az összes hozzávalót feltesszük egy lábasba. A cukor elolvadásáig lassú tűzön, majd közepesen forrásig hevítjük. Ekkor újra levesszük a hőfokot, és negyed órát gyöngyöztetve forraljuk. Átszűrjük gézen vagy muszlinon keresztül, a lényeg hogy jó sűrű szövésű legyen. Újra visszatesszük lábasba és még legalább öt percig hevesen forraljuk. Sterilizált, forró üvegekbe merjük és dunsztba tesszük.

Legközelebb kipróbálom majd hogy citromsavat is adok hozzá.

A gyömbérpucolás undok dolog, a legegyszerűbb ha az összes kiálló részt levágjuk, és azokat egyesével meghámozzuk, és utána a nagy "törzset" is.

*: barnacukornak a Billington's muscovado nádcukrot szoktam használni, szerintem megéri a kissé borsos árát, mert már magában a cukor is olyan aromás és finom hogy amihez hozzáér, megbabonázza.