tesóméknak van egy kis orvosi hársfájuk, arról szüreteltünk még három nappal ezelőtt, és ma este befőztem. Nagyon finom zamatos, erőteljes illatú/ízű szörp lett.

ezenkívül folytattam a meggyfeldolgozást, lett belőle hat kilónyi citromos meggy dzsem, ismét csak külön felezett meggyszemekkel és egy kis pikánsságot adó citromhéjjal együtt:

a meggyről képtelen voltam normális fotót készíteni*, úgyhogy álljon itt egy fotó a tegnap készült eperdzsemről inkább:

*: aki tudja hogy hogy lehet meggyet fotózni, az írjon, mert nekem csak ilyen feketés hullaszínű meggyek lettek mint a konyakos meggy posztban

Kirándultunk ma, és mikor már épp hazafelé tartottunk, ezen a szép vidéken, megláttunk egy hatalmas epermezőt.

szedd magad eper volt, és mivel annyira jól sikerült az első adag rebarbarás eperdzsem, hogy B kiakadt hogy elvitték mindet és neki mi marad, hát megálltunk, hogy most akkor szedünk utánpótlás adagot.

ebből lett a hat kiló két vödörben

és este meg a hatalmas adag darabos eperdzsem. (egy részét direkt kivettem pürésítés előtt, hogy legyenek benne klassz eperszemek)

...és még volt egy kis rebarbara is, úgyhogy lett vaníliás rebarbara-eper dzsem is újra.

úgyhogy kábé két nap múlva már lehet is vinni őket! (van kisebb és nagyobb üveggel is, részletek itt)

ha lett volna 1983-ban akciós Csemege Áruház katalógus, akkor ezek a képek biztos szerepeltek volna benne.

Esküszöm pedig finom: vaníliás-konyakos meggy.

minekutána befőztem a tegnapi citromfüvet, nekiálltam a rebarbarás eper dzsemnek, egy kis citrommal és Bourbon vaníliával fűszerezve.

én a pektines dzsemeket szeretem, úgyhogy ez is úgy végezte, igaz ez még csak egy kezdő próbaadag, öt üveggel.

ez meg itt a maradék, reggelihez kóstolónak. Lesz itt még nagyüzem eperből, még ha az időjárás most nagyon is mostoha az éréséhez.

(holnap hársat kéne szedni, szombaton meg jön 10kg meggy. szerintem nem vagyok normális)

bevallom férfiasan, elszámoltam a citromfű mennyiségét, mert sokkal többre emlékeztem apóséknál, és közben csak két adagra való mennyiség volt, úgyhogy féltem egy darabig hogy nem lesz elég szörp, de ma szerencsére hozott B egy nagy adagot, úgyhogy már a hűtőben az utánpótlás.

közben a diót délután átlyukasztgattam egyesével, hogy minél jobban átjárja őket a víz, aztán meg majd a végén a rumos szirup, közben elnyűttem egy gumikesztyűt és kidobhatok egy rövidnadrágot is, de kész lett. Lemértem: 5 kiló. Azért ebből elég sok befőtt lesz szerencsére. De most aztán lehet naponta kétszer vizet cserélni rajta.

a citromfű előtt meg kiforraltam és üvegekbe porcióztam az utolsó adag bodzát, úgyhogy most az pihen a dunsztban. Komolyan naplót kell vezetni hogy éppen hány és milyen féle üveg lapul a két - immáron állandósított - dunsztállomásban, hogy nyomon tudjuk követni.

...és átléptem a lélektani határt: ma megtöltöttem a 100. üveget. aztán a 101-t, meg a 102-t... szóval most 105-nél tartok, és ezek csak az egész, 0,72l-es üvegek.

most pl a címke fogyott el, holnap vennem kell, post-it-tel feliratozva mégsem mutatnak olyan jól.