a freeblog hibájából eltűnt egy csomó bejegyzésem tegnap. Cache-ből visszaállítottuk, de a kommentek pl mind elvesztek augusztus végétől kezdve. Szolgáltató váltás jön.

a kölcsönkertben

Egy szép őszi napon meghívást kaptunk Lobóékhoz a telkükre, ami igazi paradicsom; tele mindenféle befőznivalóval és engedélyt kaptunk dézsmálni. Az első áldozat a homoktövis volt, amire már régóta fájt a fogam, úgyhogy nagyon megörültem mikor megláttam a telek egyik sarkában, rogyásig a narancssárga bogyóival.

...utána viszont nem sokkal rádöbbentem hogy a kumquat a legszenyább gyümölcs ami a feldolgozást illeti, de a homoktövist azt maga a pokol szedni. Nagyon szorosan vannak a bogyók az ágon, tömött kiskocsányú fürtökben, és egy erősebb mozdulatra már szét is pukkan, és folyik a sárga lé...

Kicsit később beütött az ipari forradalom és már villával szedegettük, több kevesebb sikerrel. Lobóék krém alapanyagnak, én lekvárhoz.

A megfeszített munka gyümölcse úgy fél kiló homoktövis lett. Savanyú, és jellegzetes mustos illatú. Készítettem hozzá almapektint megint, úgyhogy gyakorlatilag két lábasban főtt a gyümölcs. Az egyikben pár darab apróra vagdosott alma (szőröstöl-bőröstöl), a másikban a homoktövis, mind a kettő kb 4/5-ig feltöltve vízzel.

Amikor jól szétfőttek, akkor átpasszíroztam külön-külön a levüket, és lemértem. Ha nem passzírozzunk, hanem csak csöpögtetjük, akkor átlátszó lekvárt kapunk, viszont nem akartam a gyümölcshús hogy kárba vesszen, olyan gyönyörű élénk narancssárga. Amennyi levet kapunk, annyi cukrot hozzáteszünk, lassú tűzön melegítjük amíg a cukor el nem olvad, majd nagy lángon addig főzzük amíg át nem megy a kanál teszten.

Ősz. Körte. Vörösbor.

1,8kg körte

600g cukor

1 ek citromlé

250ml vörösbor (ne túl tanninos)

1 teáskanál vanília esszencia

A meghámozott körtéket apró kockákra vágjuk (persze magház nélkül), és a fele cukorral húzatjuk 12 órát: a cukrot amikor ráöntjük akkor az ozmotikus hatásoknak hála a cukor bemegy a körtébe, a leve kijön a körtéből, ettől lesz keményebb a gyümölcshús, és nem mellesleg lesz saját körtelevünk amiben eltesszük a körtét.

Hozzáadjuk a vörösbort és a maradék cukrot, és feltesszük főni. Közepes lángon főzzük kevés kevergetéssel amíg a cukor elolvad, majd erősebb tűzön forralásig hevítjük. 5 percig erőteljesen forraljuk (ha habos, azt leszedjük)

Levesszük a tűzről és hagyjuk hűlni. Megnézzük a szirup állagát úgy hogy egy hideg tányérra csöppentünk. Ha sűrűbbre vágyunk, visszatesszük főzni (én is visszatettem) Mikor kész, és már elzártuk a gázt, hozzáadjuk a vanília esszenciát. Üvegekbe töltjük és dunsztoljuk.

aztán mehet például konfitált libacomb mellé vacsorára

Jó étvágyat!

lekvár, de citrusból, úgyhogy nem tudom lekvárnak hívni.

Minap szembejött velem a boltban két kiló ebből az aprószemű finomságból, nem hagyhattam ott. Mire befőzésre került a sor, már csak másfél kiló maradt, beporszívózta a család. Fantasztikus édes mandarin ízű héja, pici kesernyésséggel, és citrusosan friss, savanyú lével. Igazi ízbomba.

Natúr marmalade-nak lesz a legjobb.

Nagy elánnal fogtam bele a szeletelésbe, és csak úgy négy óra múlva kezdett derengeni hogy ez életem legmacerásabb gyümölcse. A kis bogyókat alapos átmosás után egyenként megszabadítjuk a szármaradványtól, majd fel kell szeletelni, de tele van maggal. A magra pedig szükségünk van, de nem a lekvárban, úgyhogy végül az lett a munkamenet hogy:

A kumquat szárral szemközti végén (fenekénél) levágok két szeletet, majd lábas fölé tartva kinyomom a belsejét alaposan egy kis szitába, így lé kicsorog a lábasba, mag fennakad (magot külön gyűjtöm), a maradék kumquatot pedig immár deszkán tovább tudom szeletelni. ...és így tovább.

A magokat megőrizzük, mert az egy külön kis vászontasakba kerülve a pektint adják a lekvárhoz.

adagok, hozzávetőleg:

1kg kumquat

2,3kg cukor

3,5l víz

Szeletelés után vízzel feltettem főni (magokat is beleteszem a kis zárt zacsiban), rotyogott negyed órát, majd pihent 12-t. Utána belekerült a cukor is és forrásig főzni, egy percig rotyogtatni, majd ismét elzárni, és ismét pihen 12 órát lefedve.

Aztán az utolsó részben ismét lassan felforraljuk, és addig forraljuk amíg át nem megy a kanál teszten.

Levesszük a tűzről és kivesszük belőle a vászonzacskót a magokkal, öt percig pihentetjük, majd üvegekbe töltjük.

A végeredmény:

szelet pirítóson