...mivel úgysem tudtam volna csak úgy visszatérni egy ekkora kihagyás után, legyen az igazán rendhagyó, se nem lekvár, se nem őszi/téli:

nyári, tengeri sashimi.

Immár negyedik éve megyünk vissza újra és újra Korculára, szeptember elején, és mint most is, szedtünk megint karobot, megcsodáltuk hogy mennyire nem volt szinte semennyi olajbogyó sem, mert őket is ugyanúgy sújtotta a nagy nyári szárazság, még zöldek voltak a mandarinok is és a gránátalmás is.

Viszont a szomszéd néni minden délelőtt a házuk előtti öbölben kotorászott, vödörrel, késsel felszerelkezve, engem meg majd' megevett a kíváncsiság hogy mégis mi a fenét gyűjtöget, mert egyértelmű volt hogy ebédhez viszi. A sünöket már láttam hogy eszik, de ez valami más volt. Aztán egy nap nem bírtam tovább, odamentem hozzá amikor épp egy nagy vödör sünt pucolt hogy megkérdezzem hogy mit hogyan készít és mi az a titokzatos dolog amit szokott szedni.

Másnap a tanultakat kamatoztattam is, egy délelőttöt én kotorásztam végig az előttünk lévő öblöt, majd hívtam férjemet fotósnak. 

Az öböl:

a sünök a kövek között:

Sünök még:

balra a fiúsün (ez nem ehető), jobbra a lány (az igen. pontosabban csak az ikrái).

A színük az elsődleges árulkodó jel, a fiú minden esetben teljesen fekete, a lány barnás vagy lilás. Hogy miért ilyen kusza a képen a tüskéje a lánynak azt nem tudom, illetve ő menekülne, a kérdés hogy a fiúnak miért nem kusza. A másik jó nyom hogy melyik a lány, az pedig az, hogy a lány sünök ilyenkor elkezdenek álcázni, azaz mint itt is látszik, egy kavics meg egy hínárdarab van rajta.

Szedünk egy vödörnyit, majd egy jól takarítható helyen (lehetőleg még ott a parton egy stégen) egy deszka és egy nagykés segítségével megpucoljuk. 

Első lépés: hátára fordítjuk és a has közepénél beszúrjuk a kés hegyét:

Majd mintha csak tortát szeletelnénk, végigvágjuk:

Utána kettévágjuk:

és íme, a kettévágott sün:

A narancssárga részei az ikrák, az ehető.

Óvatosan kivesszük belőle:

Kicsit át is moshatjuk, nehogy tüske kerüljön közé, és jóétvágyat:

(igen, ez picike darab, sok sünből sok lesz, illetve más és más "hozama" van a sünöknek fajtától függően)

És akkor a másik, amit a néni mesélt, az pedig ez a kagyló:

Biztos mindenki látott már ilyet, aminek csak egy "oldala" van, rászívja magát hermetikusan a sziklára. Nos ehhez is csak egy vödör meg egy nagykés kell. Egyszerűen alá kell nyúlni a penge hegyével és leszedni.

majd kikanyarítani a késsel a héjából és már ehető is. Ha sokat gyűjtünk akkor pedig kiváló rizottót lehet belőle főzni, amit amúgy aranyárban mérnek arrafelé.

A sün és a kagyló közül nyersen nekem a kagyló finomabb volt.

...és hogy ne maradjunk növények nélkül ma sem, egy csokor frissen szedett babérlevél:

ki gondolná hogy ez:

meg ez, ugyanaz:

Ugye milyen gyönyörű?

tehát van a selyemfű, vagy más néven vaddohány, de hallottam én már vadgyapotnak is, mert olyan klassz szöszös termése van. Mint kiderült, használták is a II.világháborúban mentőmellény töltelékként, mert bámulatos víztaszító képessége van. Ezenkívül párnatölteléknek is kiváló azoknak akik allergiásak a tollra, de sodortak belőle fonalat, szőttek belőle selymes anyagot is, meg ezerféle másra is jó.

Itthon invazív gyomnövény, kiszorítja az őshonos fajokat, ezért általában nagy utálat övezi. Kivétel: a méhészek szeretik, a selyemfűméz igazán finom, én legalábbis nagyon szeretem.

De térjünk rá az evés részére. Magyar nyelvű oldalakon ahol csak olvasni lehet a növényről, mindenhol írják hogy mérgező, az amerikai oldalakon viszont sorban a receptek hogy mit lehet belőle főzni, sütni, meg persze savanyítani. Az egyik oldalon olvastam hogy valószínű a kezdetek kezdetén összekeverték ezt a növényt egy másikkal, aminek minden része mérgező volt és az terjedt el. Viszont az igazság az hogy bár a fehér tejnedve valóban mérgező, a kis termései még nagyon fiatalon, forrázás után fogyaszthatóak.

Hozzávalók: 

pici selyemfű termések (pár centisek) kb 0,5-1l-nyi

500ml víz

250ml almaecet

100g cukor

2ek só

3 kicsi szárított csili

1tk feketebors

1 gerezd fokhagyma

1db kardamom egészben

Elkészítése: a pici terméseket leszedegetjük a szárról, minél kevesebb szármaradvánnyal, majd otthon egy nagy lábasban vizet forralunk és a zubogó vízbe öntjük a terméseket, három percig főzzük, majd leszűrjük. Új vizet teszünk fel (vagy rögtön két lábasban is forralunk vizet) és abba ismét beledobjuk a terméseket, újabb 4-5 percet főzzük, majd ismét leöntjük.

A blansírozott/főzött terméseket tiszta üvegekbe töltjük, közben elkészítjük a felöntőlevet: a vizet, ecetet, cukrot és fűszereket feltesszük főni, majd amikor zubogni kezd, rákanalazzuk az üvegekbe pakolt forró termésekre.

15 perces vizesdunsztot kap (lehet lezárás nélkül is: nagy lábas aljára teszünk egy rácsot, annyi vizet teszünk bele hogy a beletenni szándékozott üveg háromnegyedéig-pereméig érjen, és ha ez a víz forr, akkor beleállítjuk 15 percre az üveget).

Nem mertem sokat enni én sem belőle, de amit ettem, az nagyon finom, mint egy jófajta savanyított minipatisszon! 

.

.

.

.

ötlet innen meg innen

Záró szavak: 

Toxicity and Humans

The USDA reports that numerous American Indian tribes boiled and ate milkweed roots, shoots and buds. Wild-food enthusiasts typically boil and eat the shoots or buds of immature common milkweed (Asclepias syriaca), which is hardy in USDA zones 3 to 10. They discard the boiled water and avoid eating mature stems, leaves, pods and seeds. It is not worth the effort of repeated boiling and rinsing the shoots and buds of other milkweed species to remove their bitterness. Common milkweed is slightly toxic to humans, but only if eaten in large amounts, according to the Ohio Agricultural Research and Development Center at Ohio State University. If you eat large amounts of improperly prepared milkweed of any species, you may experience bloating, fever, difficulty breathing, dilated pupils and muscle spasms, and the result can be fatal.

link: http://homeguides.sfgate.com/poisonous-milkweed-humans-74425.html

Csak melegre van szüksége, elméletileg télen, egy alacsonyra állított sütőben is elkészül, de azért persze a napra kitett kovászos uborka az igazi.

Hozzávalók:

uborka (öt literes üvegbe 2,5kg uborka fér kb)

só+víz (1-1,5ek só 1l vízhez)

tormagyökérdarab

kaporszár (mi szárítottat használunk, friss is jó)

feketebors

kenyérdarab

opcionális: friss szőlőlevél vagy éretlen szőlőfürt illetve fokhagyma

Mivel az üveg méretétől függ hogy mennyi hozzávaló kell bele, ezért nem írtam

Veszünk szép uborkákat, egyforma nagy, kicsit testes uborkák. Alaposan megmossuk és a végeit érdemes levágni. utána az egyik oldalról hosszában bevágjuk, majd a másik oldalról is hosszában bevágjuk az előző vágásra merőlegesen.

Üvegek aljába teszünk szőlőlevelet ha van, illetve a pár szem borsot. Utána szorosan belerendezzünk az uborkákat, kaporszárat, tormagyökeret, majd felforraljuk a vizet a sóval és ráöntjük. 

Nálunk sose kerül bele fokhagyma, de van ahol úgy készül.

Tetejére egy szelet kenyér kerül, ami szintén beleér a vízbe. Az üveget nem zárjuk le, hanem kistányért teszünk a tetejére, és egy nagyobb tálcára tesszük. Kitesszük napos, meleg helyre. Nem a napfény, hanem a meleg a fontos. Nagy hőségben akár két nap alatt is elkészül.

Ha kész, vegyük ki az uborkákat egy tálba és az átszűrt levével öntsük fel. Lefedve a hűtőben majd' két hétig is eláll, de ilyen melegben gyorsan fogy a hideg kovászosuborka szinte mindenhez (gyerekek szerint magában is elég vacsorának)

A torma, szőlőlevél/éretlen szőlőfürt a zöldségek készítésekor a roppanósságot segít megőrizni. A só választásakor ügyeljünk rá hogy adalék és jód mentes sót használjunk mert az adalékanyagok is okozhatják a szükségtelen puhulását a zöldségünknek.

Illetve érdemes a képen láthatótól nagyobb adagot készíteni, mert ennyi egy fél fogunkra lesz csak elég

.

szörp és lekvár

Mivel egyszerre két dolog készült, nem igazán tudok két külön receptet adni, leírom ahogy nálam készült.

Hozzávalók:

4kg málna

2+1kg cukor

1ek citromsav

2tk agar-agar

A málnát alaposan kiválogattam, majd egy nagy nagy műanyag tálba tettem, leszórtam 2kg cukorral, jól átkevertem, folpackkal letakartam és egy napot állni hagytam. Ha túl meleg lenne, akkor mehet a hűtőbe fél nap után, hogy nehogy megbuggyanjon.

Másnapra a málna levet ereszt, ezt leöntjük egy tálba. Érdemes átszűrni hogy az apró fekete málna-szőrök ne kerüljenek bele. Én még a maradék málnát is kicsit átpasszíroztam hogy még nyerjek levet, azt is szűrtem, de nem nagyon, így rostos maradt a szörpalapom. Ha teljesen tiszta szörpöt szeretnénk, akkor kávéfilteren is érdemes átszűrni hogy ne kerüljön bele rost, amitől opálos lesz. Soknak tűnik a cukor, de így lesz elég tömény a szörp ahhoz hogy elég legyen egy kisujjnyi a pohár aljára a felengedés előtt és így is tökéletesen málnás-édes legyen.

A lébe tettem még egy kiló cukrot és egy evőkanál citromsavat és feltettem főzni. Forraltam kb 3 percig, majd sterilizált üvegekbe töltöttem és dunsztoltam. 

RETTENETESEN HABZIK! nagy lábasba főzzük, ahol van helye felhabozódni. (felhabzódni?)

A maradék málnapürébéhez pedig két teáskanál agar-agar-t tettem, és felfőztem dzsemnek. Körülbelül öt percig forraltam, majd sterilizált üvegekbe töltöttem és dunsztoltam.

Ez volt az első agar-agaros kísérletem, bevallom, nekem érezhető rajta az íze, nem vagyok eddig elvarázsolva tőle.

...bezzeg a málnaszörp... rubinpiros málnavarázs...

.

.

.

roppant egyszerű és egészséges gyümölcs eltevési mód. Leginkább lédús és lehetőleg savas gyümölccsel működik jól, eddig még csak a meggyet próbáltam, de majd lesz még más is biztosan. 

Semmi nem kell bele csak a gyümölcs. Se víz, se cukor, se tartósítószer se semmi. 

A titok a teljesen csíramentes (steril) üvegek/fedők, a válogatott gyümölcs és a vizes dunszt. 

és akkor következzen a blog eddigi legrövidebb hozzávalók-listája:

Hozzávalók:

meggy

:) namármost a meggyet megmossuk, kiválogatjuk a kicsit is hibás szemeket, kimagozzuk és a tökéletesen tiszta üvegekbe rendezzük. Jó szorosan nyomkodjuk bele mert össze fog esni. Lezárjuk a tiszta tetőkkel, majd vizes dunsztoljuk csak gyöngyöző vízfürdőben legalább 30 percig. 

Vizes dunszt röviden: legnagyobb lábasunkba vizet teszünk, meg egy löttyintés ecetet (ez azért kell bele hogy a forralt vízből a vízkő ne üljön ki az üvegekre), a lábas aljába egy rácsot, vagy egy rongyot, hogy ne közvetlen a lábas alján üljenek az üvegeket. Felforraljuk a vizet és amikor forr, belehelyezzük a lezárt üvegeket. Az üvegekből buborékozva távozik a levegő, így alakul ki a vákuum. Nem, víz nem megy bele.

Üvegek és fedők sterilizálására az elmosás utáni minimum 20 perces forralás a leghatékonyabb, de pl a kicsit is sérült fedőkkel mindenképp lecserélném.

A meggy dunsztolás közben levet ereszt, nem lesz tele vele az üveg, azt ne is várjuk. De így 100% meggyünk lesz: saját leve, saját íze!

Cseresznyével, eperrel, őszibarackkal is jó lesz majd kipróbálni.

.